Talajszennyezés és zero waste: miért elengedhetetlen a hulladékok megfelelő kezelése?

Az eldobott szemétből vagy egy baleset során a talajba becsorgó, káros vegyi anyagokból, a talajba bekerülő műanyagrészecskékből a levegő is, a víz is tovább szállíthatja a szennyeződéseket – akár az egész bolygón át. Az így szennyeződött vizek, növények, élelmiszerek következményei pedig egyelőre beláthatatlanok.

De mi is az a zero waste?

Ha a lényegét szeretnénk megfogni: a lehető legkisebb mennyiségű hulladékra való törekvés. Ez azt jelenti, hogy amit csak lehet, megpróbálunk újra felhasználni. Ez nem azonos például azzal, hogy megvesszük az ásványvizet és a palackját kidobjuk, mert azt majd „újrahasznosítja” valaki. A mozgalom sokkal inkább arra irányul, hogy alapvetően se termeljünk több szemetet, mint ami feltétlenül szükséges. Van viszont, ahol elkerülhetetlen a hulladék felhalmozódása: ilyen például a gyártás vagy az egészségügy, ahol számos veszélyes hulladék képződik. Ilyen esetekben létfontosságú, hogy a hulladék kezelés a veszélyes hulladéktípusnak megfelelően történjen: zárható edényekben legyenek tárolva, szállítva, majd az előírásokat követően regenerálják vagy ártalmatlanítsák őket.

A talaj szennyezés mértékének megállapítása

De hogyan is történik a veszélyes hulladék kezelése a gyakorlatban? Ha a talaj szennyezés példájánál maradunk: bármikor előfordulhat, hogy egy szivárgó tartályból, csővezetékből, vagy egy balesetből egészségre erősen káros anyagok jutnak a talajba. A felsorolt esetek bármelyikében először felmérjük az adott helyszín szennyezettségét, azáltal, hogy talajmintákat veszünk. Majd ezt saját laborjainkban megvizsgáljuk, minősítjük. Ha szükséges, biztosítjuk a talajcserét, miközben véglegesen kezeljük és ártalmatlanítjuk a szennyezett talajokat is.